Az országgyűlés a vízgazdálkodásról szóló törvény módosítását tervezi. A változások közül a legfontosabb, hogy:
a 2024. január 1. előtt engedély nélkül létesített, ötven méternél nem mélyebb és az első vízzáró réteget nem érintő háztartási és mezőgazdasági öntözési célú kutakat a törvényjavaslat teljes körűen mentesíti az engedélyezési kötelezettség alól.
A módosítás másik sarokpontja a háztartási vízigényt kielégítő kút meghatározása. A háztartási vízigény a természetes személy évi 500 m3-t meg nem haladó mértékű, ivóvíz-ellátási célú vagy a személyes és a háztartásban felmerülő vízszükségletét kielégítő vízhasználatot jelenti. Ezzel a javaslat a vízkivételre mennyiségi korlátot rögzít.
Mint azt a törvénymódosítás kapcsán írják, az engedély alóli mentesítés oka, hogy a kormány több alkalommal megkísérelte a mezőgazdasági öntözési célú és háztartási kutak összeírását, azonban e feladat – az illegálisan létesített kutak százezres nagyságrendje miatt – eredményesen nem hajtható végre.
Az eddigi fennmaradási engedély kérelmezési lehetősége bírság kiszabása nélkül, meghosszabbított határidővel nem vezetett eredményre.
Ám nem minden 2024. január 1-e előtt épített kút mentesül az engedélyeztetés alól. Hogy pontosan mikor van rá szükség, és mi ennek a menete, arról a települési jegyzőnél kell érdeklődni.
A törvényhozó ugyanakkor nem csak az országban található kutak összeírásának nehézségeivel magyarázza, hogy miért nem kell engedély a már említett kutakra, hanem azzal is, hogy az úgynevezett vízkészlet-védelmi országtérkép alapján vannak kockázatos, valamint kockázatmentes területek.
És azok a kutak, amik kockázatmentes területeken vannak, azok nem okoznak számottevő környezeti hatást, továbbá nem veszélyeztetik sem az ivóvízellátást biztosító jelenlegi, sem a távlati vízbázisok jó minőségét, sem pedig az azokból történő vízkivételt.
Várható tehát, hogy az 50 méternél nem mélyebb kutak tulajdonosainak többsége mentesül a bírság és az engedélyezési kötelezettség alól.
